Bánhidi-Madaras Szilvia
14 Jul
14Jul

Reakciók és hatásaik


Számotokra mit jelent a: „Jó áron adta el?” 

és az „Árában adta el?” 

vagy az „Ennyiért biztosan nem adtam volna el!”?

Lépjünk át azon, hogy vélhetően semmit nem számít a véleményünk. 

Vagy legalábbis nem sokat. 

Hiszen kit érdekel, mit gondolunk róla? Maximum minket. 

Aki eladta, csak örül, hogy túl van rajta. 

Ha pedig nem örül annyira, akkor meg pláne nem szeretne róla beszélni.   

Ehelyett mit teszünk? 

Általában, ha meghalljuk, mennyiért adta el, egyből kiszalad a szánkon valamelyik mondat a fentiek közül. 

Tisztelet persze a kivételnek, aki hamarabb gondolkozik, mint beszél. 

De azért ez elég nehéz, mert annyira berögződött reakció-mondatok vannak a fejünkben bizonyos esetekre. Mint amilyen például ez is. 

De mit is jelentenek? 

Gondolkoztatok már rajta? 

Nem kevéssé ítéletet, még ha nem is annak szánjuk.  

Automatikusan véleményt mondunk a saját szempontunkból. 

Méltatjuk az ingatlant, és méltatjuk magát az eladót is.  

Mert mit is jelent jó áron eladni egy ingatlant? 

Csak úgy elsőre.... 

Leginkább azt, hogy szerintünk jóval magasabb, de legalábbis magasabb áron sikerült eladni, mint amennyit szerintünk ért az ingatlan. 

Nem?

Tehát alapból degradáljuk, mindegy, milyen nézőpontból, akár elhelyezkedés, minőség, elrendezés, berendezés, tisztaság, felszereltség, és sorolhatnánk.

Ebből a mondatból szegény lakás jön ki rosszul. 

Mert ki jön ki jól? 

Az eladó, hiszen milyen ügyes volt már, hogy így adta el. 

Sajnos ebben azért sokszor benne van, hogy jól át is verte (akár ő, akár az ingatlanos…) a vevőt, aki teljes jóindulattal mennyivel többet fizetett érte, mint amennyit ért. 

Figyeltek: megint szerintünk... 

Ebben a mondatban az a jobb, mint majd az utolsóban, hogy alaphangon dicséretnek szokták felfogni, így ez ellen kevesen ágálnak. 

Mosoly, dicséret bezsebel, max utána gondolkozunk el rajta, hogy most akkor mi is van? 

Most akkor nem volt jó a lakás? 

Vagy nem nézte volna ki belőlem? 

De akkor már többnyire mindegy. 

Ez a mondat az ingatlanos számára, ha ő adta el, abszolút pozitív lehet (bár itt a pozitív megint kicsit kérdéses, hiszen az eladók javasolni fogják őt egymásnak), de mégis olyan, mintha a vevőt átverte volna. 

Nézzük a következőt: 

Az árában adta el ennek a kicsit finomabb változata, itt is ügyes volt az eladó, és a lakás pont olyan, pont annyit ért, mint amilyennek mi gondoltuk, és a vevő is jól járt, hiszen szerintünk sem többet, sem kevesebbet nem fizetett a lakásért. 

Ez az a mondat, ami a legrövidebb reakciót szüli, ja, tök jó, hümmögnek egy kicsit, és továbblépnek. 

És akkor a harmadik eset:  

Hááát, én ennyiért biztos nem adtam volna el. 

Itt az ingatlan az, ami automatikusan győztesen jön ki a helyzetből. 

Aki azonban nagyon nem, az az eladó, tehát sok esetben konkrétan az, akivel beszélgetünk. 

Hiszen úgy érzi, védekezésre kényszerül, magyarázkodásra, hogy miért annyi, amennyi, miért döntött így, miért ment bele, és még sorolhatnánk. 

Olyan, mintha képtelen lett volna kiállni magáért, az érdekeiért, és kiharcolni egy (számunkra, más számára, akivel beszél) jó árat. 

Ha tehetjük, ha sikerül, jusson eszünkbe mindez, és próbáljuk meg nem rögtön így lereagálni, ha nem szeretnénk megbántani. 

És van még valaki, ha részt vett vagy általa zajlott le az adásvétel, aki elég rosszul jön ki ebből: az ingatlanos. 

Mert mit hall ilyenkor az eladó: 

Na, ezért nem kell ingatlanos! Csak az számított neki, hogy megkapja a jutalékát! 

vagy 

Pont ezért nem bízom én az ingatlanosokban! 

Ami szintén valahol az eladót is méltatja, hogy hogy lehetett olyan ostoba, hogy hallgatott valakire, aki nem nézte az érdekeit. 

Pedig higgyétek el, sosem dolgozunk ellenetek, akár eladók, akár vevők vagytok. 

A ti elégedettségetek számunkra ugyanúgy fontos, mint számotokra, és az ajánlásotok az, ami hatalmas segítséget jelent nekünk a továbbiakban. 

Ha elmeséli egy barátunk, ismerősünk, hogy csak ennyiért vagy annyiért sikerült eladnia a lakását, és netán szomorú, hallgassuk meg, hallgassuk végig, lehet, hogy mást nem is kell tennünk. Ezzel segíthetünk a legtöbbet. Ha pedig boldogan meséli, hogy sikerült eladnia a régi otthonát, egyszerűen csak örüljünk vele, és kérdezzük a további terveiről.  Bármelyik eset is áll fenn, figyeljünk csak rá, és vonjuk ki a véleményünket a történetből. Higgyétek el, figyeljétek meg, mennyivel jobban fogjátok magatokat mindketten érezni utána. 

Ha saját magatok próbáljátok meg eladni a lakásotokat, sok sikert kívánunk hozzá!  

Ha pedig szívesen vettétek, ha segítenénk, bármiben, akár értékmeghatározásban, akár értékesítésben, bérbeadásban, forduljatok hozzánk bizalommal. 

Biztosan megtaláljuk azt a megoldást, amivel mindkét résztvevő fél elégedett lesz!

Megjegyzések
* Az email nem lesz publikálva a weboldalon.